Hónapról hónapra – blogdot

blogdot

bölcsészmérnök akcióban

Hónapról hónapra

Mint mindenki, így én is tettem új évi fogadalmat. Már évek óta sütök egy eléggé elfogadható fűszeres sütőtökös pitét (azt a tipikus amerikai cuccot, amiből van Starbucks latte is), és úgy gondoltam, hogy akkor minden hónapban más és más ételt fogok sütni/főzni. Hamburger úgy, hogy a húst is én darálom le. Spagetti vagy pizza, hogy a tésztát én gyúrom. Nekem, akinek egy kemény tojás megfőzni se sikerült, mert kilyukadt, ambiciózus kihívás volt.

Házi jellegű hamburger

De az első hónapban sikerült megcsinálnom egy hamburgert. Vettem marhahúst, ledaráltam, megformáztam, megsütöttem, hagymával és sajttal, szósszal. Meglepően finom lett. Februárra valami mást terveztem, de aztán minden tervem bedőlt, és később csak a fűszeres sütőtökös pitémet tudtam megcsinálni mert másra nem maradt energiám.

Visszatérő motívum lesz 2020-ban.

Februárban, egy meglehetősen egyszerű vizsgaidőszak után megünnepeltük, hogy mindannyian átmentünk, és ennyi. Február mindig is egy unalmas hónap volt.

Márciusban aztán beütött a koronavírus és megállt az élet. Az új félév épphogy, csak elkezdődött, aztán rögtön távoktatásra álltunk át. Hétről hétre be kellett adni feladatokat, hogy megmutassuk, tényleg dolgoztunk. A ZH-k elmaradtak. Egészen eddig, sőt, a kritikus pillanatig mindig is szerettem otthon lenni.

Az üres Árkád bevásárlóközpont.
Ennyire üresnek még nem láttam az Örs Vezér téri Árkádot.

Áprilisban (még mindig pseudo-vesztegzárban) sütöttem házi chipseket és növeszettem egy irtózatosan csúnya karanténszakállat (nem tudom, melyik volt a rosszabb, a chips sem úgy sikerült, mint gondoltam, a szakállal is inkább néztem ki hajléktalannak).

Májusban elkezdődött a ~30 éves fürdőszobánk felújítása. A kád helyett zuhanyzó lett, a régi bútorok helyett újakat vettünk, csempéztettünk. Eredetileg az volt a tervem, hogy amíg a felújítás tart (kb. 2 hét), addig átköltözök nővéremékhez, mert közeleg a vizsgaidőszak, és nem tudok fókuszálni amikor éppen a a betont vágják vagy csempét flexelnek. Csak az volt a baj, hogy nővéreméknél van egy felső szomszéd, az a tipikus, amelyik folyton dörömbölve lépeget, hangosan zenét hallgat — a szokásos. A 2 hét helyett ott voltam kb. 2 órát. Égő arccal mentem haza, annyira kellemetlenül éreztem magam emiatt.

Foreshadowing?

És nem mellesleg megvolt az első autós balesetem is, ~2 év jogsi után. Kisebb koccanás a TESCO parkolójában.

De a felújításnak vége lett, meglett a szép fürdőszoba. Júniusban egy kisebb fellélegzést adott az év, sikerült belesűríteni a veresegyházi Medveotthont, egy baráti sütögetést (márciusi pseudo-vesztegzár óta először), a gyöngyösi Állatkertet, és egy napfelkelte timelapse fotózást (amit majdnem sikerült kihagyni, mert a nap ugye nem függőlegesen felfele megy, hanem oldalra).

Július legnagyobb történése számomra az volt, hogy befejeztem írni azt a könyvet, amit 2012-ben (vagy 2013-ban, túl régen volt) kezdtem el. A végeredmény egy 160 000 szavas, 322 oldalas könyv lett, aminek az utolsó ~20 000 szavát, és ezzel a könyvet, júliusban írtam meg. Nem tudom mi ezzel a célom, jó lenne kiadni, de borzasztóan hosszú, több, mint a felét ki kéne vágni ahhoz, hogy értelmes legyen.

Balatoni látkép vizibickli kölcsönzővel.

Családi nyaralás is megtörtént Augusztusban, mielőtt visszatértünk volna az egyetemre. Annak, hogy a félév teljesen távoktatásban indult el nálunk, eleinte nem örültem, mert megkezdődött a felettünk lévő üres lakás felújítása, aztán beköltöztek a fenti lakók…

Innen ez a történet már ismerős lehet.

A szeptember-október-november időszak egy rémálom volt, aminek az lett a vége, hogy elköltöztem. De csak azután, hogy 30/40/50 perceket kellett sétálnom, “elmenekülnöm” otthonról egy-egy nehezebben elviselhető dübörgés után.

November közepén beköltöztem ebbe az átmeneti albérletbe—

átmeneti, mint a szovjet megszállás

—és elkezdődött egy új időszámítás. Az egyedülléthez hozzá kellett szoknom. De napról napra, hónapról hónapra egyre jobb.

Nem fog semmi se változni csak azért, mert 1-et hozzáadtunk az évhez. De abban viszont segíthet, hogy máshogy álljunk hozzá, és már ez elég. 2018, 2019, és 2020 egyre rosszabb évek voltak. Mi lesz 2021-el?

És, hogy mi az új évi fogadalmam? A tipikus “jajj hát elmegyek konditerembe” nem áll, mert 1) zárva vannak és 2) konditerembe szeptemberben kezdtem el járni. Nem kell januárig várni ezzel. Mostanra érkeztem el oda, hogy tényleg el szeretnék kezdeni koreaiul tanulni, így kaptam egy nyelvkönyvet. Az első lecke felét már elkezdtem.

Új évet mindenkinek.

Rakparti fényvillamos